Kicsit bővebben….

2007 április 29. | Szerző: |

 Üdv! Pár mondat hogy közérthetőbb legyen mindenki számára a betegség kórképe.





Azt, hogy valakiből depressziót váltanak-e ki bizonyos élethelyzetek, vagy, hogy függetlenül a körülményektől depressziós tünetek jelentkeznek-e nála, az agyban lejátszódó kémiai folyamatok határozzák meg. A depresszió kialakulásának oka a központi idegrendszer megváltozott (általában csökkent) szerotonin és/vagy noradrenalin aktivitása, de valószínűleg egyéb ingerületátvivő anyagok (neurotranszmitterek) és neuropeptidek is szerepet játszanak.


A szerotonin és a noradranalin ingerületátvivő anyagok, melyek az idegsejt-végződések (szinapszisok) közti kapcsolattartásban játszanak fontos szerepet. A túlzott szerotonin újrafelvétel a neurotranszmitter szintjének csökkenéshez vezet az idegsejtek közti résben. Ennek következményeként az érintett kémiai idegingerületátvitel helyek (szinapszisok) nem megfelelőképpen vagy egyáltalán nem működnek.


 







A ma ismert, hatékony depresszió elleni szerek, antidepresszívumok növelik a szerotonin, illetve a noradrenalin mennyiségét a központi idegrendszer bizonyos részeiben. A kórkép alapját képző biokémiai zavar így rövid idő alatt helyreáll (a legújabb antidepresszívumok két-három hét múlva hatnak), a súlyos tünetek pedig javulnak, majd megszûnnek.


 











Súlyosabb depresszió esetén – öngyilkossági gondolatok előfordulásakor mindenképp – alapvető terápiás eszköz a gyógyszerelés, mint a pszichoterápia! fontos kiegészítője. A páciens számára leghatékonyabban működő gyógyszer megtalálása gyakran több próbálkozást igényel, hiszen mindenkinek alkatilag más-más szer válhat be. Előfordulhat, hogy valaki régebbi, erősebb (de kellemetlenebb melléktünetekkel járó) szerekre jobban reagál. Kijelenthetjük, hogy az antidepresszánsok nem váltanak ki függőséget.


 







Az depresszió elleni szereket hatásuk, illetve kémiai összetételük szerint több csoportba sorolják. Az egyik legrégebbi szer, a klasszikus vagy Monoamin-oxidáz(MAO)-bénító vagy gátló, hatékonynak bizonyul a depresszión kívül a szorongásos betegségek – elsősorban fóbiák és kényszerek – kezelésében is, alkalmazását azonban jelentősen korlátozza a szigorú diéta. Ez a szer nem szelektív, azaz mind a MAO-A – melynek fő összetevője a noradrenalin és a szerotonin – mind pedig a MAO-B enzimet bénítotják, és hatása visszafordíthatatlan, irreverzibilis.


 







A klasszikus felvétel gátlók, illetve „(re) uptake-gátlók” vagy triciklikus antidepresszánsok (TCA) legalább olyan jól kezelik a depressziót, mint a modernebb SSRI-szerek, és az “új generációs” antidepresszánsok, de veszélyesebbek a mellékhatásaik, és a túladagolásuk halálos lehet. Magyarországon törzskönyvezett fajtái: amitriptylin (Teperin), clomipramin (Anafranil), dibenzepin (Noveril), imipramin (Melipramin), maprotilin (Ludiomil, Maprolu), mianserin (Tolvon), trimipramin (Sapilent). Gyakori enyhe mellékhatásaik lehetnek a szédülés, álmosság, szájszárazság, székrekedés, vizelet-visszatartás, álló helyzetben bekövetkező vérnyomásesés, hosszútávon súlygyarapodás stb.


 











Az antidepresszánsok új nemzedéke, az SSRI-k (Selective Serotonin Reuptake Inhibitors), a szelektív szerotonerg szerek forradalmasították a depresszió kezelését. Biztonságos, jól tolerálható, hatékony szerek, és a depresszión kívül más pszichiátriai kórképek, a pánikbetegség, a kényszerbetegség és a bulimia javulását is segítik, de a borderline személyiségzavarosok hangulatingadozásait, kétségbeesését is enyhítik, valamint hatékonyak a premenstruális szindróma ellen. Alkalmazásukkor a gyakori szexuális zavarok (a szexuális izgalom létrejöttének és az orgazmus elérésének gátolása) mellett olyan átmeneti és többnyire veszélytelen mellékhatások jelentkezhetnek, mint fejfájás, hányinger és hasi panaszok – pánikbetegségeknél pedig eleinte a szorongás fokozódása figyelhető meg. Fajtái: citalopram (Seropram), fluvoxamin (Fuvarin), fluoxetin (Apo-Fluoxetin, Deprexin, Floxet, Huma-Fluoxetin, Praxin, Portal, Prozac), paroxetin (Seroxat), sert ralin (Zoloft).


 







Az SSRI-k után következnek az „új generációs antidepresszánsok”, ezeknek vegyes a kémiai összetételük, így a hatásuk is. Ilyen szerek a tianeptin (Coaxil), venlafaxin (Efectin, Faxin), mirtazapin (Remeron), reboxetin (Edronax). Depresszió esetén éppolyhatásosak, mint az SSRI-osztály, noha más betegségeket talán nem gyógyítanak annyira hatékonyan.


 











A moclobemid (Aurorix) a reverzibilis monoamino-oxidáz-A gátló (RIMA), a MAO- bénítók továbbfejlesztett változata – a MAO-A szelektív és reverzibilis bénítója (Reversible Inhibitor of MAO-A), innen a RIMA rövidítés. A reverzibilis MAO- gátlók rendelkeznek a MAO- bénítók hatékonyságával, a páciensnek azonban nem kell szedése mellett diétáznia. A szorongásos betegségek közül a szociális fóbia esetén ajánlott a moclobemid, és idős betegeknél is jól tolerálható szer. Mellékhatásai szédülés, hányinger és inszomnia.


Magyarországon ugyan már régóta jelen vannak az antidepresszánsok és egyéb lelki zavart gyógyító szerek – szinte teljes skálájukban -, sokan azonban ma is húzódoznak az „elmebaj” elleni gyógyszerektől, és félnek a hatásuktól. Pedig a depresszió elmondhatatlan iszonyata igenis csökkenthető!

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!