2007 június 18. | Szerző: DRsz |
Szia Renáta! Remélem tudtam segíteni, hogy felismerd magadon a tüneteket(ha léteznek),arra kérlek ha bármit is felismersz magadon a felsoroltak közül Fontos hogy szakemberhez fordulj!!!.Üdv.
A szülés utáni, ún. perinatális zavaroknak több fajtája létezik, és természetesen az már a végsõ pont, mikor egy anya a gyermeke ellen fordul. Az enyhébb állapot azonban (szerencsére ritkán) észrevétlenül fordulhat át súlyosabba, ezért átsiklani felette sohasem szabad.
A statisztikák szerint a frissen szült nõk 50-80%ánál, általában a szülést követõ 3.4. napon jelentkezik az ún. baby blues vagy más néven gyermekágyi szomorúság. A vélemények megoszlanak arra vonatkozólag, hogy ez a fáradékonysággal, kialvatlansággal járó állapot betegségnek vagy normál reakciónak tekinthetõe. A kialvatlanságon túl persze vannak egyéb, aggodalomra inkább okot adó tünetek is, mint például a gyakori sírás, ingerlékenység, vagy félelem érzése. Legfõbb jellegzetesség maga a változékonyság, például az eufórikus boldogságérzés hirtelen átváltása sírógörcsbe. A nehezen körülírható tünetekre jellemzõ még, hogy a kismama gyakran csak utólag képes beszámolni ilyen tapasztalatairól.
A baby blues 78 napnál nem tart tovább, a félelem és levertség hullámai normális esetben hamar elcsitulnak. Ez az állapot azonban mindenképpen figyelmet érdemel, amennyiben elõfutára lehet a súlyosabb szülés utáni pszichózisnak vagy depressziónak.
Az érzelmi hullámvölgyért a hormonokat szokás okolni, de a kutatóknak eddig még nem sikerült megállapítani, hogy pontosan melyiket. Csúcspontját a szülés utáni harmadik napon éri el, ezért gyakran összefüggést vélnek felfedezni a tejbelövelléssel, illetve a kórházból való hazatéréssel is. A megfigyelések szerint gyakrabban elõfordul azoknál az anyáknál, akik elsõ gyermeküket hozták világra, illetve akik a szülés elõtt premenstruációs szindrómától szenvedtek.
Igen ritka, de minden esetben kórházi kezelést igényel post partum pszichózis. A kisbaba ellátását gyakran lehetetlenné tevõ állapot, általában a bipoláris depresszióhoz hasonló tünetekkel jár. Bár a szülés utáni napokban is elkezdõdhet, de általában késõbb, a 3.4. hónapban jelentkezik súlyosabb formájában. Ha a környezet azt tapasztalja, hogy az újdonsült anyuka dezorientált, viselkedése bizarr, hangulata szélsõséges, vagy éppen hallucinációk gyötrik, netán bántalmazza a kicsit, késlekedés nélkül szakemberhez kell fordulni. Nem érdemes az idõre bízni az olyan furcsaságok “megoldódását” sem, ha például a kismama szélsõségesen túlzásba viszi a gyermek öltöztetését, “technikai” ellátását az érzelmi kontaktus rovására.
A betegséget laktációs pszichózisként is szokták emlegetni. Ez a mára már elavult elnevezés arra utal, mintha a tej, mint valamiféle méreg, lenne felelõs a tünetekért, és a gyógyuláshoz vezetõ utat a tej elapasztásában vélték megtalálni. Napjainkban valószínûnek tartják, hogy a hormonális folyamatok állnak a háttérben, hiszen a kórkép elõfordulása a különbözõ kultúrákban, sõt az elmúlt 150 évben közel azonos.
Tudatállapot változás szinte minden szülésnél megjelenik, de vannak olyan esetek, amikor ez súlyosabb és tartósabb. A szülés utáni pszichózis súlyosságát jelzi, hogy szélsõséges esetben az öngyilkossági illetve gyilkossági késztetések miatt veszélyeztetheti mind az édesanya, mind a gyermek életét. Kialakulásánál kockázati tényezõ, ha az anyának korábban volt már ilyen pszichotikus epizódja, esetleg elvesztett már kisbabát. Rontja a helyzetet, ha a környezet, és fõleg a partner támogatása nem megfelelõ.
Külföldön az ilyen anyukák kezelését már úgy oldják meg, hogy közben nem kell elválniuk gyermeküktõl. Hazánkban a probléma megoldása még gyermekcipõben jár, de ugyanakkor tudni kell azt is, hogy más pszichiátriai kórképekhez képest a szülés utáni pszichózisok kedvezõbb lefolyásúak, nagyobb a teljes gyógyulás aránya.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: